Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szarvas

 

Szarvas

 

 

 

A történelmi Magyarország közepe

 

szelmmamlom.jpg

 

A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek.

 

Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. 1945 után - mint irredenta emlékművet - megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták. Az idők során elpusztult a mellvédje, stilizált vitorlája. A rendszerváltás után felújították, és azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartanak e helyen. 1995-ben egy félköríves oszlopos tölgysort telepítettek köré, és a védett területet a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták.

Történelmi emlékút

 

Magyarország történelmének 17 stációja a történelmi Magyarország középpontjához vezet. Az országban egyedülálló Történelmi Emlékút tervezője és kivitelezője Lestyán Goda János szobrászművész.

A séta az Ótemplom mögötti Körös-parttól indul. Az 1,1 km-es út egy székelykapun át felvezet a Holt-Körös körgátjára. Ennek végén egy másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett stilizált szélmalomhoz. A gáton 17 stációt alakítottak ki, s az itt felállított emlékművek Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztetnek.

Tessedik Sámuel Múzeum

 

tessedik-muz.jpg

 

A város és környékének hatezer éves történelmét, gazdag néprajzát mutatják be. Emellett gondozzák a Tessedik-gyűjteményt és a helyi születésű Erdélyi Attila festő, szobrász 858 alkotását.

 

A Tessedik városa hajdan című tárlat hat helyiségben mutatja be Szarvas területének hatezer éves múltját, népeinek életét. A dr. Domán Imre gyűjtéséből származó néprajzi kiállítás a szarvasi paraszti élet szerszámaiból, használati tárgyaiból válogatott tárgyakból áll.

 

A múzeum a nevét az Európában is elismert tudós mezőgazdáról és pedagógusról, Tessedik Sámuelről (1742-1820) kapta, aki kora ifjúságától haláláig Szarvason élt és dolgozott. 1768-tól a város evangélikus lelkésze volt, itt létesítette az első magyar gazdasági és ipari tanintézetet a mezőgazdaság korszerűsítésére. Itt írta A paraszt ember Magyar Országban micsoda és mi lehetne című híres, földművelésről szóló könyvét.

Bolza-kastély

 

bolza.jpg

 

Az empire kastélyt a korábbi épület felhasználásával építették. A négyoszlopos portikusz timpanonján a Bolza-Batthyány-címer látható. Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. Keleti és nyugati főbejárata előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot. A Holt-Köröshöz vezető lépcsőt 1910 körül alakították ki, a lépcsőpihenőn a capitoliumi farkas szobrának pontos mása áll, ezzel a gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatók. Az udvar felőli ellipszis alakú teremben márványkandalló áll, a falakat empire lambéria borítja. A jelenleg az Öntözési Kutatóintézet székházaként szolgáló kastélyhoz kis park, valamint arborétum tartozik. Nem látogatható.

Csáky-kastély

 

csaki-kakstely.jpg

 

Az eklektikus Csáky-kastély és az épületet körülölelő kastélypark is védett.  A XIX. század végén a mai Anna liget területét Csáky Albin (1841-1912) közoktatásügyi miniszter és neje, Bolza Anna örökölte. Ők építtették az Anna-ligeti kastélyt. Nem látogatható.

Árpád Szálló

 

arpad-szal.jpg

 

1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmából építették Gábor József tervei alapján. Stílusa is a jellegzetes századvégi szecesszió. Homlokzata erősen tagolt: nem egy síkban helyezkedik el. A kiugró részeket boltíves ablakok tagolják, a többi ablak téglalap alakú. Mindkét ablaktípust szemöldökdíszekkel látták el. A manzárdtetőt kiugró világítóablakok teszik változatossá. Az épület sarka csapott, fölötte stilizált, díszes tornyocska emelkedik ki a tetőből. Díszterme tágas, erkélyes; gazdag stukkódíszei, velencei tükrei a város legszebb báltermévé teszik. A két világháború között az iparos és értelmiségi báloknak adott helyet, az utóbbi években hangversenyek, műsoros rendezvények színhelye.

Árvaház

 

arvahaz.jpg

 

Az I. világháború árváinak építették a végül csak az 1920-as évek végére elkészült, a mai napig Árvaháznak nevezett épületet. Arányos, szimmetrikus felépítésű, az eklektika kevésbé díszes változata. Létesítését egy presbiter, Szrnka János adománya tette lehetővé. 1948-ig működött árvaházként. Az államosítás után általános iskola lett.

Római Katolikus templom

 

romai-kat-temp.jpg

 

A szarvasi katolikus kisebbség 1807-12 között építtette fel copfstílusú, egyhajós templomát. Az oltárkép feltevések szerint a spanyol Murillónak vagy egyik tanítványának az alkotása. Ami biztos: a kép hadizsákmányként került előbb Olaszországba, majd onnan - a Bolza család adományaként - Szarvasra. A templom orgonáját 1825-ben avatták fel, a vörös márvány lépcsőt gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban. A Mária-oltár szobrát Jirattko Albin készítette. Az I. világháborúban elesett 62 katolikus vallású szarvasi katona nevét megörökítő üvegablak a hívek adományából készült. Fetzer Józsefnek, a hitközség egykori legendás hírű apátplébánosának pedig egy míves emléktábla állít emléket. Bejelentkezéssel látogatható.

Evangélikus Ótemplom

 

evangelikus-temp.jpg

 

A copf- és kora klasszicista stílusú, egytornyos, háromhajós templom Kimnach Lajos pozsonyi építész tervezte. A homlokzat elé lépő tornyot kis támpillérek támasztják meg. A templombelsőben a hajókat kerek oszlopok választják el, körben kétszintes, fából készült karzat húzódik. A copf szószékoltár fából készült, az aranyozott főoltár Dunaiszky Lőrinc alkotása. A Zellinger András által festett oltárkép a Jézus mennybemenetelét megjelenítő Raffaello-festmény másolata. A templom nevezetessége a levegőműködtetéses rendszerű 36 regiszteres, 7 nyelvregiszteres, 3 manuálos, 2484 síppal ellátott orgona. Időnként neves orgonaművészek adnak itt hangversenyt. Az épület 3500 ember befogadására alkalmas.Bejelentkezéssel látogatható.

Evangélikus Újtemplom

evang-ujtemp.jpg

 

A millennium tiszteletére 1896-ban épült Francsek Imre tervei alapján a neogótikus, de neoromán részleteket is felmutató újtemplom. A megfeszített Krisztust ábrázoló főoltárképet Veress Gusztáv festette. Bejelentkezéssel látogatható.

Szárazmalom

 

szarazmalom.jpg

 

Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű, klasszicista stílusú szárazmalom 1836-ban épült, és egészen 1962-ig működött - legtovább az országban. Zsindellyel fedett épülete keringősátorból és malomházból áll.

 

A szarvasi szárazmalom ókori eredetű, Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó képviselője. A XIX. század végéig kenyérgabonát őrlő lisztesmalom volt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló- és darálómalommá alakították át. A XX. század elejéig gabonát, majd 1962-ig kását őröltek benne. 1973-ban felújították, és egysátras formáját rekonstruálták.
Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: Tarpán (Szatmár m.) és a vámosoroszi (Szatmár m.), ami áttelepítve az országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén látható.

Tájház

 

A XIX. századi, eredeti formájában megmaradt lakóház a szlovák nemzetiségi-népi építészet szép példája. Az épület nádfedeles, csonkakontyos faoromzatán övpárkány fut végig, oldaltornáca faoszlopos. A szoba-konyha-pitvar-szoba-kamra-kamra alaprajzú parasztház vályogból készült, tengelye merőleges az utcára. A végdeszkák egyhangúságát kivágás töri meg. Az utcafrontra két kis ablak néz. A nádtető alól kinyúló cserepes féleresz védi a tornácot. A bejárat a konyhába vezet. A konyha szabadkéményes.

Szlovák tájház

 

A szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját egy XIX. századi népi lakóházban mutatják be. A paraszti otthont 936 tárggyal rendezték be!A tájház legértékesebb darabjai között tartanak számon egy Luther Mártont ábrázoló, zenélő képet, egy faragott bölcsőt, egy csuklós támlájú padot és a hímzett ködmönöket. A háztartási eszközöket, edényeket tároló konyhából balra nyílik a tisztaszoba. Berendezési tárgyai: a magasra vetett ágyak, a kanapé, az asztal és a székek, a tulipános láda, esetleg a bölcső és a rokka. Ezt a szobát nem lakták, a vendégeket fogadták benne. Jobbra a lakószobát munkaszobának is használták. Ide került a rokka, a szövőszék, amelyeken - főként téli időszakban - az asszonyok dolgoztak. Innen nyílik az éléskamra, benne az élelmiszerek és a készítésükre szolgáló eszközök. A ház végében a folyosóról nyílik a kamra, ahol szerszámokat, tárolóedényeket tartottak, bennük tartós élelmiszereket, esetleg takarmányt.A múzeum a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

Arborétum és a "Pepi-kert"

 

pepi.jpg

 

 Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik.

A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával.

A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Anna-liget

 

anna-liget.jpg

 

A Körös közelében található tájképi kertben érintetlen puhafa-ligeterdő látható óriás, fehér nyárfáival, füzeivel, valamint a keményfa-ligeterdő gazdag növényvilágával. 

 

A park nevét Bolza József feleségéről, Batthyány Annáról kapta. Ők kezdték el kialakítani a "fáskertet" az 1800-as évek elején. Az itt található kastély 1908-ban épült, ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának székháza. Az igazgatóság a kezelője az egykori birtoknak, amellyel kapcsolatos feladata a 26 hektáros park eredeti elképzelésekhez igazodó rekonstrukciója.

 

A rekonstrukció célja az, hogy felelevenítsék a régmúlt idők kertészeti törekvéseit, ezáltal olyan gyűjteményes "fáskert" jöjjön létre, amely kitűnik környezetéből különleges értékeivel. A gyűjteményes kert két részből áll: a kastély keleti oldalán a tipikus tájképi kertszerkezet, nyugati oldalán egy barokk kertrészlet található.