Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szalonta

 

Szalonta


Csonka torony

 

szalonta-csonka-t.jpg

Szalonta várát a hajdúk kezdték el építeni 1620-ban és Rákóczi György segítségével fejezték be 1636-ban. Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka-torony néven vált ismertté. A vár 1658-ig állt. Akkortájt a török portyázott a környéken és egyesek szerint az egyik támadásakor a vár nagy része is romba dőlt. Mások szerint a fejedelem parancsára rombolták le, vagy égették fel, a településsel együtt, nehogy török kézre kerüljön. Tény, hogy 1658-ból csupán a 3 emeletes őrtorony maradt fenn és 1899 óta már magasodik is Szalonta fölé. Akkor ugyanis, még építettek rá egy emeletet. A négyemeletes toronyban pedig múzeumot rendeztek be. Itt működik a város legnagyobb szülöttének szentelt Arany János múzeum.

 

Városháza

 

szalonta-varoshaza.jpg

Nagyszalonta polgármesteri hivatal irodái 1906-ig a Fónagy családtól megvásárolt ingatlanban voltak. 1906-ban lebontották a házat és a hivatal már 1907-ben be is költözhetett a, kiírt pályázatot elnyert Székely László tervei alapján felépült, új polgármesteri hivatalba. Az épület díszei a két Bocskai oroszlán és a turul madár. Az egyik oroszlán Nagyszalonta címerét, másik pedig az Arany család címerét tartja. Az épületben az adóhivatal, a kereskedelmi bank és más intézmények is helyet kaptak.

 

Katolikus templom

 

szalonta-kat-temp.jpg

Nagyszalonta római katolikus temploma 1872-1874 között épült és Szent István tiszteletére szentelték fel. Hajója 22 m hosszú, 10 m széles. 28 méter magas tornyában 3 harang van. Az oltárképet Solymossy Elek, Munkácsy tanítómestere készítette. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának.

 

Református templom

 

Nagyszalonta református temploma már a harmadik. Az első Toldiék várában, a második a Mikó iskola kertjében épült, a jelenlegi a város központjában, 1750-1755 között épült. 3000 ember befogadására képes. Több ízben leégett. Az 1847-es tűzvészben a toronyból leesett a félig megolvadt harang. 1853-54 között újjáépült. Tornya 42 m magas, a benne lévő toronyórát az 1860-as években makedón kereskedők vették. A templom bejárata mellett vastáblát helyeztek el, rajta már alig kivehető számok vannak, amelyen a hely tengerszint feletti magasságát mutatják. A templomot szoborpark veszi körül. Egyik oldalán Arany János és a város jelenkori nagyjai, másik oldalán pedig Bocskai István és Kossuth Lajos szobra látható.

 

Szoborpark

 

A Nagyszalonta központjában lévő református templomot egy hatalmas szoborpark övezi. Ott van Bocskai István, Kossuth Lajos, Arany János, de a közelmúlt nagyszalontai egyéniségeinek szobra is. Bocskai István erdélyi fejedelem Szalonta alapítója, hiszen 1606-ban a 300, általa ide telepített hajdú alapította meg Nagyszalonta városát. A park legrégebbi szobra Kossuth Lajost ábrázolja, Tóth András alkotása. Az 1901-ben felavatott szobornak viharos története volt, hiszen határok mentek, határok jöttek a feje felett, és hol állt, hol ledöntötték, vagy leöntötték, mígnem elcsendesült körülötte a világ és most büszkén áll, hiszen az ország legrégibb egészalakos Kossuth szobra. Arany János szobra, a költő születésének 175. évfordulójára készült el. Alkotójának, Kiss Istvánnak, mellszobra is itt látható Arany János ballján, a város nagy szülötteinek társaságában: Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György. A szobrászt nővére, Kiss Jolán öntette bronzba.