Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagyvárad

 

Biharország fővárosa: Nagyvárad

 

 

"A Pece parti Párizs"

Ady Endre

 

 

Római katolikus bazilika

bazilika-nagyv.jpg

Az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező Franz Anton Hillebrant készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva 1752-ben kezdődtek el. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait Vaskó-i és Carrara-i márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Luchini vállalja el az építkezés folytatását. E dátum egybeesik a püspöki palota munkálatainak elkezdésével. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával kikerülés van a Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja. A herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot bazilikai rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfalt-fogságra volt ítélve. A "jóakarók" jól eldugták a világ szeme elől! Ez egyébként Nagyvárad legrégibb barokk kőszobra. A Püspöki Palota a Kanonok sor és a Bazilika szerves egységet alkotnak.

 

Kanonok sor

 

kanonok-sor.jpg

Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltíves folyosó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi.

 

Római katolikus püspöki palota (Körös-vidéki múzeum)

 

puspoki-palota.jpg

Mindössze öt percre a nagyállomástól látható Nagyvárad legnagyobb palotája. Az épület a Római katolikus Bazilika közvetlen szomszédságában helyezkedik el, 100 szobája és 365 ablaka van. Ez a Püspöki Palota. Tervezője az ismert osztrák építész Franz Anton Hillebrant, aki barokkos stílusjegyekkel látta el a palotát. A munkálatok 1762-ben kezdődtek és 1977-ig tartottak. Az U alakú építmény egy udvart zár közre. A palota vendégei között tudhatja Mária Terézia császárnőt és II József császárt is. Kápolnája csodaszép! Mennyezetét, falait freskók borítják. Az 1948-49-es évek végzetes fordulatot hoznak a palota életébe. A görög kommunisták fellázadtak országuk királya ellen, a felkelés kudarcba fulladt. A görög partizánok gyerekei közül mintegy ezer főt Nagyváradra menekítettek, és a Püspöki Palotában szállásolták el. A püspökség négy órát kapott az épület elhagyására, a gyerekek pedig az elkövetkező évek alatt tönkretették az épületet. 1963-ban a katolikus egyháztól elvett javak miatt - nem volt pénz az épület helyreállítására ezért a palota használati jogát átadta a városnak. Így 1971. január 17-én a barokk palotában megnyílt a Körös-vidéki Múzeum. Az egyház 1996-ban kezdi meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondja: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát. A múzeumnak 5 éve van arra, hogy új helyen mutassa be értékeit. A Körös-vidéki Múzeum jelenleg több mint 250000 kiállítási tárgyat mutat be négy állandó tematikus kiállításon: történelem, néprajz, természettudomány és képzőművészet.

 

A Premontrei rend temploma

 

premonstratense1.jpg

A premontrei rend jelenlegi székhelye Rómában van. Nagyváradra 1130-ban érkeztek Prémontréből. A rendhez tartozó szerzetesek fehér öltözéket viselnek. A nagyváradi lakosok tiszteletét az általuk vezetett fiú-iskola által elért sikerekkel vívták ki. Szigorú, a gyermekek előmenetelét és jövőjét szem előtt tartva oktatták az igényes családok fiait, akik a nagy hírű iskolát, vagy esetleg a jogi akadémiát is elvégezve neves ügyvédek lettek. A hajdani iskola és akadémia termeiben ma a Mihai Eminescu középiskola diákjai tanulnak. Az iskola épülete mellett van a premontrei rend temploma, amelyet 1740-1760 között építettek. A két tornyú templom barokk stílusban épült. A rend felszámolását követően (1786) a templomot raktárnak használták. 1808-ban kerül vissza újra a premontrei rend birtokába.

 

Holdas templom

 

nagyvarad-holdas-temp.jpg

Az ortodox katedrális ismertebb nevén a Holdas templom Éder Jakab tervei alapján 1784 - 1790 között épült, neoklasszikus stílusjegyeket is hordozó barokk stílusban. A belső festményeket a Teodorovici testvérek: Alexandru és Arsenie valamint Paul Murgu készítették.

Harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el egy három méter átmérőjű fele fekete-fele arany színűre festett gömb, amelyet egy szerkezet úgy mozgat, hogy a gömb mindig a valóságos holdképet mutatja. A szerkezetet, amely még ma is működik Georg Rueppe készítette 1793-ban.

 

Astória szálló

 

astoria.jpg

Ismertebb nevén az EMKE szálló. Ez az épület, megőrizte rendeltetését az idők folyamán. Sztarill Ferenc tervei alapján építették fel 1902-ben, szeccessziós stílusban, amelyben gótikus behatások figyelhetőek meg. Az igen magas földszinten rendezték be a kávéházat, a híres EMKÉ-t. Az irodalmi kávéház adott helyet a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek amelynek vezéralakja Ady Endre volt, akik 1908-ban kinyomtatták A Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.

 

Színház

 

szinhaz.jpg

A Fellner-Helmer bécsi tervezőintézet tervei alapján, 1899-ben kezdik el a színház építését eklektikus stílusban. A kivitelezők ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos rekord idő alatt elkészülnek a munkálatokkal. 1900 október 15-én nyílt meg a színház, amelyben először amelyben Somogyi Károly társulata lépett fel először. Az a nap más szempontból is különös jelentőséggel bírt, ugyanis akkor és ott gyúltak ki az első elektromos árammal táplált égők Nagyváradon. A Fellner-Helmer tervezőintézet munkáját dicséri Európa majdnem 50 színháza, köztük a temesvári és a kolozsvári is. Az épület előtt két allegorikus szobor látható.

 

Bazár

 

bazar.jpg

1899-ben a színházzal egyszerre kezdik meg a Bazár építését id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. Itt működött az első mozik egyike, az Edison színház, amelynek nézőtérén lépcsőzetesen helyezkedtek el a fotelek. Az épületben egy angol büfé is működött. Ma több mint száz év multával sem változott sokat az épület profilja. Itt kapott helyet több üzlet, vendéglő, a vasúti jegyiroda az Irish Pub, sőt a republici utat és a színház terét összekötő átjáróban könyvárusoké a terep.

 

Városháza

 

 

250px-oradea_city_hall.jpg

 

 

A római katolikus püspökség régi épülete helyére 1902-1903 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján és saját útmutatásai nyomán épült fel a polgármesteri hivatal monumentális épülete. A Körös felőli oldalon található az óratorony, amely nem csak a baglyoknak, hanem a több, mint 100 éves, még ma is működő óraszerkezetnek is otthont ad.

 

Fekete Sas Palota

 

feketa-sas-palota.jpg

A Fekete sas palota, a hajdani Fekete Sas szállót 1907-1909 között építették, a sas fogadó helyén. Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A Komor Marcell is Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimbóluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

 

Deutsch ház

 

Sztarill Ferenc tervei alapján épült 1906 és 1910 között a Deutsch ház. A kétszintes épület teljes utcafronti részét népi virágmotívumok díszítik. Az emelet felső része félkörökben végződik, középen pedig van egy háromkaréjú oromrész, amelynek közepén egy lekerekített szív alakú kis ablak látható.

 

Füchsl ház

 

A házat a Komor Marcell és Jakab Dezső páros tervezte. Jellegzetes díszítőelemét képezik a szőlőfürtök és a virágmotívumok. Az átalakítások miatt a földszinten csupán a kovácsoltvas ajtó maradt meg az eredeti kinézetéből.

 

Ullmann palota

 

ullman-palota.jpg

A palotát 1913-ban szecesszionista stílusban építették, Löbl Ferenc tervei alapján. A színes ólmozott üvegű ablakok meghitt belső hangulatot sugároznak.

 

Poinar palota

 

A palotát Sztarill Ferencz építette 1910-1911 között. Kevés díszítőelem jellemzi, de annál érdekesebb az építészeti megoldása. Egy magas földszint tartja azokat a kihajló pilléreket amelyeken a másik két emelet nyugszik. A magasított földszint jelenleg üzleteknek ad otthont.

 

A vár

 

nagyvarad-var.jpg

Ezen a 150 000 négyzetméteren, 9 évszázadon át egyik itt álló építménynek sem volt nyugodt története. 1241-ben földvár állt ezen a helyen faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal - 48 évig építették, 1570-1618 között. Olasz építészek keze munkáját dicséri, hiszen jelenleg közép Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő vára. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095 július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II István királyt, IV László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserűben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el 1319-ben Beatrix királynét is, I Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ban követett. E sok királyi hant azt a legendát látszik megerősíteni, hogy a város alapítójának Szent László, hiszen az ő temetését követően igen sok király is itt kívánt örök nyugalomra térni. 1557-től hadászati jelentőséggel bírt. Az idők során megtámadták a tatárok (1241), törökök (1474, 1598, 1658, 1660), felkelők (1290, 1514, 1664, 1703-1710), az erdélyi fejedelemségek csapatai (1557, 1603) és az osztrákok (1692). Ám a ma is látható várfalakat mindössze két alkalommal tudta az ellenség bevenni. 1598-ban a törökök 5 héten át ostromolták a vár falait, de nem tudták bevenni. A szakemberek jelenleg a középkori vár restaurálásán dolgoznak.

 

Orvosi egyetem

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a XIX század végén komoly kereskedelmi tevékenység folyt Nagyváradon, mint ez a hatalmas épület, a Kereskedelmi csarnok. Ha figyelembe vesszük az ott dolgozók tevékenységi körét, akkor kereskedelmi kamarának, vagy érdekképviseleti központnak is nevezhetnénk, hiszen a kereskedők, iparosok és mezőgazdászok érdekeit képviselte. Az épület földszintjén működött a Lloyd kávéház, a Körös felőli oldalon pedig a Felső Kereskedelmi Iskola. Az eklektikus stílusban tervezett épület kivitelezője ifj. Rimanóczy Kálmán, aki 1894-ben fejezte be az épületet. Falai között jelenleg a Nagyváradi egyetem orvosi kara működik, a Körös felőli oldalon pedig szerkesztőségek és kulturális intézmények kaptak helyet.

 

Barátok temploma

 

Először 1732-1743 között a ferences rendi szerzetesek építették ide templomot (a barátok templomát) és mellette rendházat. A templomot 1876-ban felújították és Knapp Ferenc tervei alapján felépült a torony is.

1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a templom hajóját teljesen átépítették eklektikus stílusban, a meglévő torony mellé építettek még két kisebbet. A régi templomból a kripta, a hat mellékoltár és a szószék maradt meg. A hajdani rendház jelenleg a katonakorház része, a templom római katolikus.

 

Miseri templom vagy Őrangyal temploma

 

E három elnevezés egy piciny XVIII századbeli templomra vonatkozik. Építése 1754 körül kezdődhetett és valószínűleg részt vettek benne a Székesegyházon dolgozó művészek is. Az egyébként Erdélyben igen ritka elliptikus kupolaboltjában lévő freskót 1869-ben a bécsi I.A. Rupp mester készítette. A templom fafaragásai gyönyörűek. A főoltár feletti szoborcsoport a Szentháromságot ábrázolja. Szószékén a négy evangélista jelképe látható.

Az angyalszárnyas ifjú Szt. Mátét, az ökörfej Szt. Lukácsot, az oroszlánfej Szt. Márkot, a kitárt szárnyú sas pedig Szt. Jánost jelképezi. A templomban több nagyméretű faszobor is látható. Ezek a bazilika első főoltárán állottak, és akkor kerültek ide, amikor a bazilikában felállították a márvány oltárt.

 

Pénzügyigazgatóság

 

penzugyig.jpg

A tizenkilencedik század végét a kereskedelmi tevékenység fellendülése jellemezte. Akkor, 1890-ben az ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült fel a Pénzügyigazgatóság palotája.

 

Okányi-Schwartz villa

 

okanyi5.jpg

A villa tervrajzát 1912-ben, a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezőpáros vetette papírra. Az aszimmetrikus épület udvar felőli részén egy torony is látható. Az átalakítások nyomán ma már csak a díszes ablaküvegek, a lépcsők szép vaskorlátjai, és a földszínt padlócsempéje emlékeztet a villa hajdani kinézetére. Jelenleg az épületben óvoda működik és egy televízió-társaság irodái is helyet kaptak.

 

Apollo palota

 

apollo4.jpg

Az Apollo palotát 1912-1914 között építették. A berlini szecesszionista stílusnak köszönhetően egyes díszítő elemei az Empire stílusra emlékeztetnek. Ez az épület is ifj. Rimanóczy Kálmán alkotása.

 

Moskovits palota

 

moskovics-palota.jpg

A Moskovits palotát a Vágó testvérek József és László építették 1905-ben ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján szecessziós stílusban. Jelenleg az épület földszintjén étterem és üzletek kaptak helyet.

 

Stern palota

 

stern-palota.jpg

A palota 1904-1906 között épült, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A kétemeletes épület sarkán torony, néhány emeleti lakás utcafronti részén pedig szép kovácsoltvas erkély látható. Az erkélyek falát, a torony, valamint az egész épület eresz alatti részét színes népi motívumok díszítik.

 

Rimanóczy palota

 

rimanoczy-palota.jpg

Az 1905-ben épült gótikus, velencei ihletésű monumentális ház ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült. Második emeletén egy központi loggia látható, a ház sarkán pedig két erkély.

 

 

 

A Törvényszék épülete

 

torvenyszek.jpg

Az Igazságügyipalota 1901-ben épült Kiss István tervei alapján. A két emeletes, belső udvaros épület eklektikus stílusban épült. A homlokzati részen négy allegorikus szobor látható. Hosszú ideig a megye vezetőségének székhelye volt, ám az Igazságügyi Minisztérium visszaszerezte az épületet. Jelenleg újra a Törvényszék székel benne, akárcsak hajdanán.

 

Ady Endre emlékmúzeum

 

ady-emlekmuzeum.jpg

A park közepén lévő kicsiny emlék-múzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj" üzemelt. Az épület előtt van Ady mellszobra, ahol eredetileg Mária mennybemenetele bronzszobor állt, amely jelenleg a Barátok temploma kertjében látható.

 

Orsolya templom és zárda

 

orsolya-zarda.jpg

1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és iskolát. Megindul az elemi oktatás. 1774-re elkészül a templom. 1856-tól tanítóképző létesült a múlt század végétől, az intézmény polgári leányiskolával bővül. A kommunizmus éveit követően az Orsolya rend visszakapta nagyváradi épületeit. Jelenleg a hajdani zárda helyett az Ady Endre magyar tannyelvű középiskola működik.

 

Református templom

 

k_ref_temp_nagyvarad_olaszitemplom.jpg

A város legnagyobb református templomát Szász József eklektikus stílusban tervezte. Annak ellenére, hogy még 1836-ban elkezdték, az 1836-os tűzvész, az 1848-az szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatokat. Végül 1853-ra fejezték be a templomot, de a tornyokat csupán 1870-ben. A keleti toronyban található Nagyvárad egyik legnagyobb harangja. 3600 kilogrammot nyom.

 

Szent László templom

 

szt-laszlo-temp.jpg

A templom építése, 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. A mennyezetén is szent király életéből vett jelenetek láthatók, amint vizet fakaszt a sziklából, és templomot épít Váradon. A freskókat Tury Gyula 1908-ban festette.

 

 

 

 

Püspökfürdő

 

puspokfurdo2.jpg

Azok, akik egy csendes, sok zöld övezettel rendelkező, tisztavizű strandra vágynak, egészen biztosan, a Nagyváradtól 9 kilométerre lévő Május 1 Fürdőt választják. A XV-XVII században még Püspökfürdőnek ismert település ásványvizének, gyógyiszapjának köszönhetően vonzotta a reumás, idegrendszeri vagy nőgyógyászati problémákkal küszködő embereket. Itt ered, majd a Sebes Körösbe ömlik a termálvizű Pece-patak (30 Celsius fok). A felső folyásánál kialakult tóban egy ritkaság, a nymphaea lotus thermalis, vagyis a Nilusi tündérrózsa, vonja magára a figyelmet, amelyet a hatóságok nemtörődömsége miatt a kipusztulás veszélye fenyeget. Védelmét már 1886-ban szorgalmazták. Egyes feltételezések szerint a törökök hozták be a XVII. században a Nílus deltájából, más nézet szerint a vándormadarak hozhatták be a magot. A strand mágnesként vonzza a fiatalokat, hiszen itt van az ország egyetlen működőképes hullámfürdője. Osztrák mérnökök keze munkájának köszönhetően érkezett ide az a motor, amely 169 éve működni kezd valahányszor megszólal a csengő és öt percen át küldi a hullámokat a "bihari tengerre".

 

Félix fürdő

 

felix.jpg

Egyesek szerint 1000-ben, mások szerint 1200 körül, míg megint mások szerint az 1700-as években fedezték fel a termálvíz forrásokat. Abban egyetértenek, hogy az első épületek 1711-1721 között építették. A vita eldöntését hagyjuk a történészekre. Jelenleg Félix fürdő Románia legnagyobb, állandó jelleggel üzemelő gyógyfürdője. Mindössze 9 kilométerre található Nagyváradtól. A termálforrások hőfoka 20-49 fok között van. Ásványanyag-tartalmának köszönhetően a belgyógyászok előszeretettel küldik ide kúrára a betegeket. Enyhíti a mozgásszervi, reumás, nőgyógyászati, idegrendszeri panaszokat, de operáció utókezeléseire is ajánlják. A kedvező klímának köszönhetően a tavakban tavirózsák virágzanak.

 

 

„Egy lángot adok, ápold, add tovább...”

Reményik Sándor: Öröktűz