Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kis-Sárrét települései

 

Kis-Sárrét települései

 

 

 

Békés

 

 

Békési Galéria és annak épülete

 

bekesi-galeria.jpg

 

Állandó kiállításán antik szobormásolatokat és XIX-XX. századi festményeket is láthatunk. Az ideiglenes tárlatokon kortárs képzőművészek mutatkoznak be. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága 1983-ban hozta létre a galériát képzőművészeti gyűjteménye bemutatására. A Békési Galériában emlékszobát rendeztek be Veress Endre (1868-1953) békési születésű történetíró személyes tárgyaival, bútoraival, irataival.

A neoreneszánsz, eklektikus, városi bérháznak készült épületet 1885-ben emelték Benedikty József tervei alapján. A kapualjból reprezentatív lépcsőház vezet a kétszintes bálteremhez. A bálteremben volt látható 1986-ban a Magyar Nemzeti Galéria alföldi festőinek kiállítása. Ma a Békési Galéria múzeumi kiállítóhelye.

Jantyik Mátyás Múzeum

 

jangyik-muzeum.jpg

 

Állandó kiállítása bemutatja a környék emberének hétköznapjait és ünnepeit, a Körös-vidék madárvilágát, illetve a festő Jantyik Mátyás és a régész Banner János emlékeit.

Gyűjteményének kiemelkedő darabjai a névadó Jantyik Mátyás (1864-1953) békési festőművész képei, Veress Endre (1868-1953) történész hagyatéka, egy hímzett kisködmön és egy bunda.

A múzeum első 800 tárgyát 1938-ban gyűjtötték össze. Az anyag többszöri költöztetés után 1966-ban került jelenlegi helyére, a XVIII. század végén épült, műemlék jellegű barokk uradalmi épületbe.

Békési Tájház

 

bekesi-tajhaz.jpg

 

Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot.

Benczúr Gyula festő háza

 

Benczúr kékfestő háza késő romantikus-kora neoreneszánsz stílusú polgárháznak épült az 1870-es években. A bal oldali szárny volt a kékfestő műhely, belsejében romantikus mennyezeti díszítőfestés látható.

Benczúr Gyula életrajz

 

A XIX. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA tagja (1910), a XIX. század végének legnépszerűbb portréfestője.

A Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult, 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémia, 1865-től Piloty növendéke volt. Első nagy sikerét a Hunyadi László búcsúja című történelmi témájú festményével érte el Pesten. 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása című műve is. Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (1875) című festménye.

1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát. 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883-ban hazatért, s haláláig elismert művészként, a mesteriskola igazgatójaként tevékenykedett. A millenniumra festette meg 1896-ban a Budavár visszavétele című művét. Számtalan jeles személyiségről festett portrét. 1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Halála után a Nógrád megyei Dolányt Benczúrfalvának nevezték el.

Görög ortodox templom

 

Az egyhajós, síkmennyezetes, copfstílusú templom 1786-91 között épült. Egységes copf berendezése és ikonképfala 1795-ben készült, aranyozott pálmalevél-koszorúval keretezett ikonjai kiemelkedő értékűek.

A templomot görög kereskedők alapították. A hajó előtt álló torony sisakja saroktagozatos, gazdag vonalvezetésű.

 

Sarkad

 

Almásy-kúria

 

Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény
 
Városi Képtár és Kónya Emlékszoba
 

 

Sarkadkeresztúr

Templomok

A református templom jelenlegi alakját 1913-ban nyerte el késő barokk stílusban. A torony 26 m méter magas, a belső tér 8x15 méteres, lenn a padokban és a két karzatok összesen kb. 250 ülőhely van. A 464 kg-os nagy harang Budapesten készült 1926-ban, a 130 kg-os kisharang, 1916-ban Aradon öntetett. A településen baptista imaház, katolikus imaterem, és görögkeleti ortodox kápolna is található.

Szobrok, emlékművek

A templomkertben található az I. világháborús emlékmű. A községi temetőben került elhelyezésre a II. világháború áldozatainak emlékműve, melyet Takács Győző békéscsabai képzőművész készített. A Szabadság téren került felállításra az 1848-49-es szabadságharc emlékére - Illich Ferenc helyi fafaragó művész által készített emlékmű. Ugyanitt került elhelyezésre 2005. augusztus 26-án egy kopjafa, a Keresztúr Nevű Települések VI. Hazai és Nemzetközi Találkozójának emlékére. A kopjafát Illich Ferenc készítette.

 

Geszt

geszt-arany-emlekhaz.jpg


 

Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot.
 

tanosveny.jpg


 

A tanösvény Geszt és Zsadány határában található, hossza 8 km.Zsadányból Biharugra felé haladva a kereszteződéstől 100 méterre, jobbra fordulva egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton lehet eljutni az induló állomáshoz. A tanösvény induló és befejező állomása nem esik egybe.

reformatus-templom-geszt.jpg


 

A barokk stílusú, 1772-ben épült templomot 1800-ban meghosszabbították. A síkmennyezetes, manzárdtetős hajó elé lép íves sarkú tornya. Az építés során középkori templommaradványokat is felhasználtak.

tisza-kastely-geszt.jpg


 

A barokk és copfstílusú kastély 1760 körül épült, majd 1772-ben és 1800 körül is bővítették. A földszintes épület, kupolás középrizalitjánál emeletes. Bent kandallós szalont, könyvtárat, ebédlőt rendeztek be.

 
 

 

A Tisza-kastélyhoz mintegy 27 hektáros angol tájképi kert csatlakozik, amelyben 150 éves platánok, 200 éves kocsányos tölgyek, szil- és jegenyefák találhatók.

 

Biharugra

 
Szabó Pál Emlékház

szabo-pal-emlekhaz-ugra.jpg

A 2008. tavaszán felújított Szabó Pál Irodalmi Emlékház fenntartója- a Békés Megyei Jókai Színház- a jó gazda gondosságával igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Természetesen a szûkös anyagiak miatt jó szívvel fogad minden külsõ segítséget. Községünk önkormányzata évek óta jeleskedik a segítségnyújtásban. A Ház állagának megóvásához, a 2009. évi karbantartásához építõanyagokkal, gépekkel és 10 fõ közmunkában foglalkoztatott ugrai polgár tevékenykedtetésével járult hozzá. A becsületesen végzett munka eredménye a virágdíszben pompázó belsõ kert, a hófehér épületek, a rendbe rakott hátsó kert. Örömünkre szolgál, hogy az Emlékházat az elmúlt esztendõben közel hétszázan keresték fel, köztük számos külföldrõl érkezõ vendég. A Szabó Pál leánya -Mikitáné Szabó Erzsébet (írói nevén: Bertalan Ágnes) által alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház 1973 óta szeretettel várja látogatóit, akik az író emléke elõtt kívánnak tisztelegni.

 

templom-ugra.jpg

 

 

 
Az 1772-ben épült templom a falu központjában a Polgármesteri Hivatal és a helyi Óvoda szomszédságában helyezkedik el. A templom melletti paplak oldalán két emléktábla õrzi Petõfi Sándor, és Kiss Irén színésznõ falubeli tartózkodásának  emlékét. A paplak mellett található az elsõ és a második világháború, illetve az 1956-as szabadságharc  hõseinek az emlékmûve.
 
Bihari Madárvárta

 

madarvarta.jpg

 

 
Az épület a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, Biharugra település központjától 3 kilométerre található. A településre beérve burkolt út vezet a Madárvártáig. A 2007-ben újonnan nyílt létesítmény hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. Mind az épület, mind az itt megmaradt háborítatlan természeti környezet olyan erdei iskolai programok megrendezéséhez, terepi megfigyelések, foglalkozások megtartásához nyújt helyszínt, ami páratlan élmény nyújt az ideérkezők számára.
 

bolonyi-kuria.jpg

 
A falu fõutcája (Erzsébet utca), és a Körösszakál felé vezetõ Bölönyi utca keresztezõdésében látható az 1860-as években épült kastély, amely jelenleg csak kívülrõl tekinthetõ meg.
 
 
 
 

Az Erzsébet utca és a Dózsa György utca keresztezõdésében található 200 éves épület a táj jellegzetes parasztházainak vonásait hordozza magán. A kéményén lévõ gólyafészek tovább növeli a ház látványosságát a tavaszi és nyári idõszakban. Az épület csak kívülrõl tekinthetõ meg.

 

Vésztő

 
Vésztő-Mágor Történelmi emlékhely
 

vesztomagor.jpg

A Sebes-Körös holtágának partján emelkedő Vésztő -Mágori domb évezredek óta emberlakta hely. A kőkortól kilenc építési szintben 7,3 méter földrétegben maradt meg emlékanyag, amely ma is megtekinthető. Kiemelkedik közülük egy újkőkori szentély a benne talált kultikus tárgyakkal. A XI. században a Csolt nemzetség a dombra román stílusú, egyhajós, téglalap alakú templomot épített. A XII. században háromhajós kolostortemplommá építették át. Udvarán kutat ástak, - ami még ma is tiszta vizet ad. A Wenckheim-uradalom a dombba borospincét építettek . A Vésztő-Mágoron helyreállított pincében 1982 óta a hely történetét bemutató kiállítás látható. 1988-ban nyílt meg a kolostortemplom melletti másik dombba vágott őskori régészeti kiállítás is. Ez az itt előkerült leletekkel az egymást követve megtelepedett népek életét szemlélteti. Iskolai és családi kirándulásnak is értékes célpont.

Református templom

veszto-ref-temp.jpg

A vésztői református templomot 1783-ban építették, majd 1825-ben bővítették. Szószéke 1828-ból való. 1797-ben emelt tornya különleges, mert több szintjén boltozott tűzbiztos kamrákkal tagolva a gyülekezeti magtár célját is szolgálta. Ebben 1988-ban toronygaléria nyílt – egyházművészeti kincsek kiállításával.

Sinka István lakóháza
 

A népi írók csoportjához tartozó vésztői költő, elbeszélő, házán emléktáblát helyeztek el, valamint róla nevezték el a vésztői művelődési házat. A Sinka István Múzeumi Kiállítóhelyet 1987-ben adták át a nagyközönségnek.
Termeiben láthatók a Vésztőn (1943. február 13.) megrendezett Első Országos Földmunkás Kongresszus fotókkal illusztrált emlékei, valamint Sinka István és a népi írók relikviái. Ugyanitt tekinthető meg Sinka István személyes tárgyi eszközeinek egy része: Sinka ugyanis a 30-as évek végén Vésztőn élt és alkotott 6 éven át. A tárlatot Metykó Gyula Vésztőn született festőművész állandó kiállítása egészíti ki.

 

Szeghalom

sarret-muzeum-szeghalm.jpg

Az állandó kiállítások az ősfoglalkozásokat (pákászat, halászat), a hagyományos paraszti életet és kismesterségeket mutatják be. Igen érdekes a régi tűzoltókocsik bemutatója is.
 
 
A Dél-Alföld egyetlen fatornya a szeghalmi katolikusok 1892-ben épült, szoknyás, háromlépcsős gúla alakú, zsindelyfedésű haranglába.

kunhalom.jpg


Fontos emlékhelyek a várost körülvevő kunhalmok.
 
Az egyenruhák, kiegészítőik és a bemutatott fegyverek a második világháborútól napjainkig követik nyomon a magyar és nemzetközi eseményeket Túri János magángyűjteményének kiállításán.
 
 
A barokk-copf stílusú templom 1780-ban, a torony 1794-ben épült.
 

dorsai-kastely.jpg


A klasszicista-romantikus kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család. D'Orsay Emil romantikus jegyekkel bővítette az épületet.

 

 

Az egykori református kántortanítói lak késő klasszicista stílusban épült 1860 körül. Homlokzata karéjos, az ablakok fölött háromíves párkánykeret, udvari homlokzatán négyszögpilléres tornác látható.

karasz-kastely-szegh.jpg

 

A klasszicista stílusú Kárász-kastély 1840 körül épült és 1890 körül gazdagodott neoreneszánsz-eklektikus stílusjegyekkel. A sokat szendvedett épülethez tartozik a klasszicista-eklektikus kerti táncpavilon is.

 
Kossuth Lajos szobrát 1907-ben, Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fiának jelenlétében avatták fel. Alkotója Horvay János.
 
 
A romantikus stílusú, L alakú földszintes épület 1850 körül épült. Nevezetessége, hogy 1933-tól 1946-ig itt lelkészkedett Tildy Zoltán.
 
 
Az egykori magtár empire épülete az 1820-as években készült, időnként református gyülekezeti teremként is szolgált. Falán emléktábla hirdeti, hogy 1776-ban itt égették el az utolsó sárréti boszorkányt.
 
 
A gazdaházak szép példája a klasszicista stílusban 1850 körül épült nagygazdaház. Az L alakú épület tornáca köroszlopos, belül az utca felé helyezkedik el a két szoba.
 
Az eklektikus stílusú plébániaház 1870 körül épült. Az L alakú épület udvari homlokzatát négyszögoszlopos tornác egészíti ki. Figyelemre méltóak az ablakpárkány oroszlán szobrocskái.
 
Egy 4000 éves földpiramisra épült 1800 körül az uradalmi pince és a magtár, amit D'Orsay gróf a községnek adott. Az egyszerű barokk épület 1869 óta szolgál templomként, akkor szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
 
Az L alakú épületet 1840 körül Simay János csendbiztos építtette klasszicista stílusban. Az út menti bővítés 6 1 tengelyes, kora eklektikus, mely a Kárász-kastély építészének munkája 1870-ből.
 

Szeghalmi lelkész volt 1933-tól 1946-ig a későbbi köztársasági elnök, Tildy Zoltán (1887-1961). Mellszobra a református templom kertjében áll.

 

 

A körösszegi vár

 

 

korosszegi-var22222.jpg

 

A vár a falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon. A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya

A 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból?) és egy kápolnából állt. 1635-ben kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket. Első alkalommal való említésekor, 1289-ben Borsa nembeli Beke nagyúr birtokában volt. Egy évvel később IV. (Kun) Lászlót a vár falainál gyilkolták meg. 1317-től királyi vár egészen 1390-ig, amikor Luxemburgi Zsigmond király Losonci Istvánnak adományozta. A család kihalása után, 1396-ban a Csáki család birtokába került.

A váruradalomhoz tartozó falvakat 1396-ban sorolták fel először. Hozzátartozott Köröszszeg mezőváros, továbbá a következő jobbágyfalvak: Cséfa, Pankota, Tamási, Vásári, Besenyő, Berek Böszörmény, Nagy Böszörmény, Tölgykereke, Darvas, Károly, Szent Katalinasszonyfalva, Ivánd. Egy 1421-es oklevélen a felsoroltak mellett még szerepel Új Tóti, Ó Tóti, Komádi, Ó Esz, Új Ész, Kenéz, Körmösd, Félegyház, Méhes, Szent Iván, Apáti, Orosztelek, Vásárhely, Tobol, Homrok és Bélsok. Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a keresztesek feldúlták a falut, de a téglavárat nem bírták bevenni. A török hódoltság fokozatos kiterjedésével a hadászatilag igen fontos Nagyvárad előváraként szerepelt. Bocskai István hajdúcsapatai pusztították el a várat 1604-1606 között. Egy 1635-ös urbárium elhagyatottnak írja le. Ezt követően vált fokozatosan rommá. Egyedül a vártorony dacol az idővel, lassan 800 éve. Vasas téglából épült. A Nagy-magyarország egyetlen ilyen jellegű vártornya. Napjainkban a vár gazdátlanul pusztul, régészeti feltárása és helyreállítása még nem történt meg.