Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyula

 

   
Gyula és környéke

 

 

     

Pannon Expressz című Duna Tv-s kulturális, turisztikai magazinműsor Gyulát bemutató adása.

 

 

Vár és Várkilátó

  hazaiuticel_gyula_gyulai_var.jpg  


  A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkezőkben - Harruckern János idejében - a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt. 2005-től újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán viselő borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető. 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.  

 

  Harruckern - Wenckheim - Almásy-kastély    

 almasy-kastely_esti_fenyei.jpg   

 

Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett, az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. A gyulai Wenckheim-Almásy-kastély eredetileg 1745 előtt épült, és 1902-ben érte el jelenlegi megjelenését. Lovardája 1832-ben épült, majd az 1950-es években uszoda lett, és e minőségében újították fel 2004-ben. A Gyulai Várfürdőhöz tartózó volt lovarda, jelenleg uszoda. Harruckern János a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Erre fia később emeletet építetett. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Ennek központi részét a kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata lett.
A 19. század elején az egykori vár megmaradt sánc- és bástyamaradványait is lebontották, helyükön díszkertet létesítettek. Az egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony. A keleti oldalon lévő párja az 1803-ban befejezett munkálatok során készült. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után, amely szinte az egész várost elpusztította, gróf Wenckheim Ferenc hívására Gyulára került Id. Czigler Antal a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva, mint urasági építőmester 60 éven át állott a Wenckheim család szolgálatában! Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építtette meg 1803-ban. A késő barokk, klasszicista stílusú kastély manzárdkupolás középrésze felett a főhomlokzaton attikafal emelkedik, a kapu előtti erkéllyel és későbbi kocsibehajtóval. Északkeleti homlokzatán a mellékrizalitok előtt is áll egy-egy erkély. Déli homlokzata gazdagabb architektúrájú. Középrésze hangsúlyosabb, a vasrácsos erkélyt két-két oszlop tartja. Helyiségei az épületen keresztülfutó folyosóra vannak felfűzve. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keleti oldalán.
       Wenckheim Stefánia és Almásy István 1800-as évek közepén kötött házassága révén a gyulai Harruckern- Wenckheim-kastély az Almásy-család tulajdonába került. A nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületekre emeletet húzattak. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs és vadaskerttel, sőt a Körös egyik ága is a fák lombjai alatt folydogált. Almásy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténete szempontjából kiemelendő, hogy az Erkel család három generációjának tevékenysége kötődik a kastélyhoz.
  

Gyulavári Kastély

  gyula_01kastely.jpg       

 

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig.


A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít. Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély.

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almássyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

 

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.

1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el.
A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott. A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar felőli íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal. A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.

A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatott felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek.

A termelőszövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejétől a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védendő műemléknek nyilvánította.

Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet. 

 


    Erkel Ferenc Emlékház

  erkel-emlekhaz.jpg    

 

1810. november 7-én itt született Erkel Ferenc, a magyar Himnusz és a nemzeti opera megteremtője. A gazdag tárgyi és dokumentumanyagban Erkel Ferenc több relikviáját is megtaláljuk. A harmadik terem Erkel négy fiának a magyar zenei életben szerzett - bár kevésbé ismert, de elévülhetetlen érdemeire hívja fel a figyelmet. Erkel Ferenc korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezésre kerülő sakk emlékverseny a nevében őriz.  
   

 

Százéves Cukrászda

  100-bent.jpg    

Gyula városának egyik nevezetessége, a város történetének beszédes tanúja. Gyula első cukrászdája, ma Százéves Cukrászda néven ismert. 1840-ben nyitotta meg kapuit, jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Az eredeti használati eszközökkel felszerelt cukrászműhelynek, amely ma cukrászmúzeumként üzemel, Salin Gyula cukrászmester volt az alapítója. A múzeumban betekintést nyerhetünk a korabeli cukrászműhelyek készítményeibe, az ottani fogyasztásba. Ebben a műhelyben, akárcsak a többi korabeliben, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt- és vajastésztákat készítettek. A múzeum-műhelyben fennmaradt ónformák tömege megőrizte a fagylalt-, parfé csendéletek nagy divatját.              

 

Ladics Ház 

ladics.jpg    

 

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.            

 

Kohán Képtár 

  http://images.magyarmuzeumok.hu/kohan_6.jpg
   

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, műkedvelő és színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet Kohán György Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.          

 

 

 

Tanyamúzeum

  tanyamuzeum.jpg

 

      A Gyula határában természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a gyulai parasztok önkéntes adományaiból létrehozott Tanyamúzeum. A természetvédelmi terület sajátos növény- és madárvilágával vonzza a tudományos kutatók és a természetet kedvelők érdeklődését. A múzeum közel 2000 darabos gyűjteménye a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be. Egész napos programot kínál az üzemeltető: lovaglás, kocsikázás, csikós bemutató, méneshajtás, versenylovak, szürkemarhák, bivalyok, juhok, háziállatok megtekintése, lovasoktatás, gyalogtúra, egytálételek, csoportoknak komplett program, sőt, szálláslehetőség is igénybe vehető.  
 

 

Húsipari Történeti Kiállítás

  hustort-muz.jpg

 

           A Corvin János Múzeum és a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete közreműködésének köszönhetően egykori helyére, a Vágóhíd épületébe került a gyulai hentes ipar kézműves korszakát és a nagyüzemi termelés kialakulását bemutató gyűjtemény. A kiállítás szombatonként 9-től 13 óráig díjmentesen megtekinthető, azonban a fenntartáshoz és működtetéshez adományokat köszönettel vesznek a Gyulai Hentesek.        

 

Csigakert  

      csigakert6.jpg      

       A Csigakert a Mátyás király és a Part utca között terül el. Közvetlen szomszédságában a várfürdő.  Kellemes pihentető sétát tehetünk itt, szépen rendberakott, gondozott park. Azért ez a neve, mert korábban volt egy mesterségesen létrehozott dombon egy csiga alakban lefutó sétány.      

 

  Belvárosi Nádi Boldogasszony kegytemplom       7983_3487_belvarosi_nadi_boldogasszony_kemplom.jpg  

   

A belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel. A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom. A hossza: 50 m, szélessége: 16 m, belmagassága: 15 m, toronymagassága: 43.5 m.         

 

Németvárosi Szent József Templom, Gyula      nemetvarosi-templom.jpg

 

1863-1866 között épült, melyet Nuszbeck József gyulai építész tervezett. A templom a gyulai Józsefváros szívében az Apor Vilmos téren található, klasszicista sílusban épült, melynek belmagasága 13 méter, a toronymagasága 37,5m. Burkolata kelheimi kőlapokból készült, mely mai is gyönyörűen fénylő pompás látványt nyújt. Két szobor látható még a templom mellett:
Nepomuki Szt. János szobra és Szűz Mária szobra Mindkettő külön-külön
szoborfülkében.          

 

Szentháromság kápolna

      kapolna1.jpg  

 

 

 

Aki Gyulára érkezik, és a belváros felé veszi az útirányt a nagy szökőkutat elérve jobbra pillanthatja meg a Szentháromság kápolnát, melyet az 1738-ban pusztított pestisjárvány túlélői építtettek fogadalomból. A pestisjárvány idején a lakosság kb. fele pusztulhatott el. Este gyönyörű megvilágításban "vigyázza" és formálja a teret. Ez a kápolna műemlék épület. 1918-ban alakították ki mai végső formáját, 2007-ben gyönyörűen restaurálták.