Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi-szigethegység

 

A körösközi tájegység legkeletibb pontja az Erdélyi-szigethegység. Az általunk érintett és vizsgált négy terület: Béli-hegység, Bihari-hegység, Vigyázó-hegység és a Király-erdő. A tájegységeket természeti és turisztikai szemszögből közelítjük meg. Bizonyos turisztikai látnivalókat - pl: természeti képződményeket, nemzeti parkokat és településeket részletesen is bemutatunk.

 

Béli-hegység

p1030029.jpg

 

A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott u.n. Kétkörösköz és a Belényesi-medence fölé emelkedő hegység. A Béli-hegység kevés 1000 métert meghaladó csúccsal büszkélkedik, de fejlett karsztdomborzata van, amelyet mészkőből alakult dolinák, tölcsérek, szakadékok, fennsíkok, magurák szabdalják. Turisztikai vonzereje a Vaskoh környéki felszíni karsztosodásnak van (dolinákkal, kráterekkel és tölcsérekkel tűzdelt völgyek), ezek közül is a legkiemelkedőbb a feltörő és elbúvó kalugyeri forrás. Ezt követi a Havasdombró melletti karsztegyüttes és a Fekete-Körös szurdoka. A környék sporthorgászatra, vízi sportokra, vadászatra, túrázásra és faluturizmusra is alkalmas. A hegység nem túl magas, legmagasabb csúcsa a Varatic (757 m). A néprajzi hagyaték (hagyományos szerkezetű gazdaságok, szokások, népviselet) mellett a Sólyomkővár–Feketeerdő régió számos turisztikai sajátossággal rendelkezik. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek varázslatossá teszik a környezet szépségét. Tájértéke szempontjából turisztikai kincsnek számít a vízi és mocsári növényzet. Ebből a szempontból a cséffai tóövezet egyike a leglátogatottabb vízi létesítményeknek. A nedves vidék, a cséffai halastavak és a Radványi-arborétum természeti rezervátuma nem csupán mocsári növényzetéről nevezetes, hanem az általa elszállásolt madárkolóniákról is, sóvirágos területéről, ahol különböző ritka fajok lelhetők fel.

Cséffai Természeti Park, Cséffai halastavak: Nagyváradtól mindössze 25 kilométerre van a horgászok kedvelt helye Cséffa. A hallal betelepített felület meghaladja a 600 hektárt. Az első halastavakat 1905 körül hozták létre, ugyanis 1982 - 1899 között elkészült a Kollektor csatorna, amely biztosítani tudta a vízellátását egy ekkora halastó-rendszernek. Természetesen sok év munkája rejlik e vizek tükrében. Az utolsó felületeket 1940-1942 között építették ki. 2006-ban megalakult a Cséffai Természeti Park, amely 5002 hektáron terül el és magába foglalja a Radványi erdőt is.

 

Bihari-hegység

boga-072.jpg

 

A Bihar-hegység fő gerince a hegység legmagasabb csúcsától, az 1849 m-es Nagy-Bihartól a második legmagasabb csúcsig, az 1836 m-es Vlegyászáig tart, mely maga is önálló masszívum.

Fő vonzerejét a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyulaáltal feltárt, de még mindig nem eléggé ismert turistaparadicsomban.

A hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, ahol olyan természeti ritkaságokkal találkozhatunk mint a Csodavár, az Elveszett világ vagy a Szamosbazár. Ezeken kívül, a hegység más részein - pl. a Boga-völgy környékén - is rengeteg látnivalót találunk.

 

542880_bbbda40188_s.jpg

 

Biharfüred

Biharfüred a hegység turisztikai központja, kiépített üdülőtelep. A sokat ott időző Czárán Gyula (1847–1906), a szervezett bihari turizmus megteremtője adta az üdülőtelepnek ezt a szép magyar nevet. Biharfüred román elnevezése ugyanis Stîna de Vale. Az 1102 méter tengerszint feletti magasságban található, a levegő magas ózontartalmának köszönhetően klimatikus gyógyhelyként számon tartott Bihar megyei üdülőtelep története a XIX. század végére vezethető vissza. A Belényes környéki erdőket még Mária Terézia adományozta hűbérbirtokként a görög katolikus püspöknek, 1882-ben pedig birtokjárása során Mihai Pavel püspök „tévedt” erre, ahol jobb szálláshely híján egy juhász adott neki éjjeli szállást esztenájában (stîna = magyarul esztena, azaz pásztorlak). A püspöknek megtetszett a Jád-patak völgyében fekvő, ősfenyvesekkel sűrűn benőtt, minden oldalról védett, szélcsendes völgykatlan és saját üdülőt építtetett, ami Biharfüred (Stîna de Vale – azaz a „völgyben lévő esztena” vagy „völgyi karám”) üdülőhely kezdetét jelentette. A hely egyébként addig is ismert volt a környékbeli hegyi népek körében, mert az itt fakadó Jád vizét, a „Csodaforrást” a nyavalyáikra gyógyulást remélő hegylakók üdítő hatású fenyőfürdőként használták. Az akkoriban csak szekérúton megközelíthető telepen hamarosan szálloda, étterem nyílt és 1892-ben a belényesi medencéből, Bondoraszótól kövezett utat is építettek. Ekkor járt először itt Czárán Gyula is (fürdővendégként került Biharfüredre légúti betegségei miatt), akit megkapott a környék szépsége és – mai fogalommal élve – komplex turizmusfejlesztő tevékenységbe kezdett. Bejárta és feltérképezte a környező hegyek, völgyek legszebb látnivalóit, nem kis anyagi áldozatok árán szép körtúra útvonalakat építtetett ki, túraleírásokat, könyveket jelentetett meg. Jó kapcsolatokat ápolt esetenkénti túratársával, magával Pavel püspökkel is, aki értékelte és támogatta Czáránnak az üdülőhely fejlesztésére irányuló tevékenységét. Czárán egyik kedvenc túraközpontja tehát Biharfüred volt, „mert aki Biharfüredet teszi kirándulásai központjává, honnan  a hegység egy nagy részének szépségeit, a Jád eséseket, az Ördögmalmot, sőt még a Szamosbazárt is meglátogathatja anélkül, hogy kint kellene valahol hálni”(Czárán Gyula).

Bihari-hegység, Pádis karsztvidék: Az egyik legérdekesebb karsztikus képződmény  Pádis zárt vízmedencéje, amely a föld felszínén vízben szegény, de a mélyben számtalan vízforrás, barlang, vízelnyelő és kitörés található. Minden patak a föld alá bukik, s nemegyszer más néven tör elő és folytatódik, majd újra eltűnik.

Egyik legszebb tája az ún. Ponor-rét, amelyen feltörése, a Ponor-kitörés is található. A mező a hóolvadás és a nagy esőzések idején tóvá alakul, mivel a víznyelő képtelen levezetni a sok vizet a Csodavár barlangjába és innen tovább, a Galbena-kitöréshez.

További látnivalók: Csodavár, Szamosbazár, Elveszett világ, Varasó-tó, Eszkimó-jégbarlang

 

28_20050818_160656.jpg

 

 

Pádis menedékház (Cabana Padis): A régi menedékház, közös fürdőszobás kettő-, három-, négy-, illetve ötágyas szobáival várja a turistákat. Vendéglőjében ételek és szinte bármilyen ital is rendelhető. A telepen több olyan turistaellátó vállalkozás is létezik, ahol kettő és négyágyas kisházak bérelhetők. A telep közvetlen közelében van a Mócok-temploma csúcs, ahonnan elképesztő kilátás tárul elénk elsősorban a telepre, de a környező hegyekre, hegyvonulatokra is.

 

28_20050818_160800.jpg

 

Mócok-temploma (Biserica Motilor): A Pádis menedékház fölé tornyosuló, a környék legmagasabb sziklaszirtjét nevezik így. Kitűnő elhelyezésű kilátópontja a legalkalmasabb arra, hogy mint egy háromdimenziós térképen tanulmányozhassuk egészen a Szamosbazárig bezáróan a Pádis-karsztvidék északi részét. Ide feljutni viszont egyáltalán nem egyszerű. Nem az út nehézsége miatt, mert egyrészt egyáltalán nem nehéz az emelkedő, hanem mert egyszerűen nincs út.

 

28_20050818_192651.jpg

 

Ponor-rét (Poiana Ponor): A hegyekkel körülvett, közel 900 m hosszú és 300 m széles füves rétet hosszában nagyjából kettéosztja az útja során össze-vissza kacskaringózó Ponor patak. A Ponor patak vízkitörését, ami egy óriási sziklafal alján ömlik kifelé és tulajdonképpen a pádisi havasi rét föld alatti vizeit gyűjtötte össze és juttatja a felszínre, nevezik Ponor-kitörésnek, vagy Ponor-vízkeletnek (Izbucul Ponor). A rét déli vége felé, pár száz méter megtétele után, bármilyen hihetetlennek is tűnik, szemünk láttára nyeli el a föld az alig megszületett patakot, jellegzetes tölcsér alakú víznyelőkben. Hóolvadás és nagy esőzések után a patak az egész mezőt elönti, egy hatalmas tóvá szélesedve, miután a szűk nyelők nem képesek elvezetni az egész vízmennyiséget a Csodavár felé vezető föld alatti járatokba. A réten van még egy kihagyhatatlan látnivaló, amit szintén érdemes felkeresni. A három cukorsüveg alakú szikla közül a jobb oldalsóban egy barlang képződött. Érdekessége, hogy benne tartózkodva tökéletesen lehet hallani azt, amit messze lent a réten beszélnek.

 

csodavar2.jpg

 

A Csodavár nem más mint három, egymás mellett levő hatalmas, függőleges falú, várudvarszerű óriászsomboly, amiket 40-50 méter magas, 8-15 méter széles barlangjárat köt össze. Központi bejárata 994 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A sziklafalak felső peremén található kilátókról csodálatos látványban gyönyörködhetünk. Ez az Európa-szerte páratlan természeti képződmény a vidék legnagyobb barlangrendszere is egyben. A Csodavár egyik legnagyobb víznyelőjét Vég-barlangnak hívják (Pestera Caput). Czárán Gyula - a bihari hegyek lelkes rajongója, és feltárója Hamlet-kapu-ként emlegeti. A Hamlet-kapun befolyt víz a Csodavár alagútjába ömlik, itt folynak össze a Ponor és a Galbena vizei.

 

aranyosfoi-jegbarlang.jpg

 

A Szkerisórai-jégbarlang az ország legnagyobb jegesbarlangja. Az 1060 méter tengerszint feletti magasságban található barlang felső nagy csarnoka vezetővel látogatható, a mélyebben fekvő járatok (Új-Templom, Tündérpalota) le vannak zárva. A barlangban egész évben fagypont körül van a hőmérséklet, a jég megmaradását a huzat hiánya biztosítja. A körülbelül 3000 éves és 50000 m3-es jégtömbből képződött csarnok legszebb része a "Díszterem", ahol hatalmas gyertya alakú jégképződményeket láthatunk.

 

1774_4.jpg

 

Az Eszkimó-jégbarlang 1120 méter tengerszint feletti magasságban található. A barlang mélyében, a 14 méter vastagságot is meghaladó jégrétegből egy hatalmas, orgona alakú jégoszlop emelkedik ki. Különlegessége, hogy a jégtömböt az év bizonyos szakában, a déli órákban a Nap sárgás-vöröses fénye a felső ablakon keresztül megvilágítja, így teremtve sejtelmes, felejthetetlen hangulatot a barlangban.

A 4750 méter hosszúságban feltárt Mézgedi-barlang a hegység leghíresebb cseppkőbarlangja. A bejárati Czárán-teremből nyílik a "Fehér Tornyok"-csarnoka, valamint a "Páholy" és a "Kápolna" képződmény. A barlang legszebb részei a "Denevérek terme", a "Kőforrások" és az "Ördög torka". A látogatás vezetővel történik. A barlangot Czárán Gyula látta el először útjelzésekkel, és ő nevezte el a cseppkőalakzatokat is.

A Meleg-Szamos forrásvidéke és szorosai alkotják az ún. Szamosbazárt, amelyet a hatalmas sziklaszoros járhatatlan szakadéka és a tetőn körbe vezető, kilátóval ellátott panorámaút tesz felejthetetlenné. A körút során barlangokat, vízeséseket, szakadékokat, vad és bejárhatatlannak tűnő sziklás erdőrengetegeket és különféle sziklaképződményeket csodálhatunk meg. "... ne tessék visszariadni a Szamosbazár nevétől, ez olyan bazár, hol nem csalnak meg senkit, itt nem árulnak semmit pénzért, mindent ingyen élvezünk. A Meleg-Szamos a legcsodálatosabb alakulatoknak és képződményeknek egy egész panorámára való hosszú képsorozatát alkotta meg. Barlangok, portálék, katavothronok, klammok, sziklatornyok egész láncolata követi a legkellemesebb változatosságban egymást, egy keleti bazár tarkaságával és sokféleségével hizlalva szemet, lelket; s alig fog az elnevezésen megütközni az, aki a legkülönfélébb természeti szépségeknek e gazdag kiállítását végigjárja." - írja Czárán Gyula - a bihari hegyek lelkes rajongója, szépségeinek kutatója és felfedezője - a Szamosbazár leírásában.

 

28_20050818_201406.jpg



A legszebb látnivalók közé sorolható a Galbina-völgy is, ahol vadregényes vízesések, gyönyörű szorosok, barlangok láthatók. Galbena-szirt (Piatra Galbena) az Elveszett Világnak nevezett terület szélén van a Galbena-szirt. Csodálatos kilátás nyílik egészen a Rozsda-szakadékig, illetve a Galbena-körút erdőrengetegei felé. A kirándulók fontos állomása az Elveszett világ nevű fenyves rengeteg, ahol több barlanggödör és zsomboly is található.

 

 

28_20050805_183531.jpg

 

A Varasó-tó a hegység egyetlen állóvize. Kialakulását a tó fenekén elhelyezkedő agyagréteg tette lehetővé, ami nem engedte, hogy a víz elfolyjon a mészkőrétegek között. Varasó-ház (Cabana Varasoaia) valamikor tejbegyűjtő központként üzemelt. Ma kizárólagosan menedékház.

 

 

3215_20050810_224340.jpg

 

 

A Rozsda-szakadék egy körülbelül 500 méter széles, több mint 120 méter mély, meredek falú árok. Sárgás-vöröses löszoldalaival a Kárpátok leglátványosabb árokképződése. A rozsdás színű óriási gödröt az ember és a természet közösen hozta létre, mikor az ember kivágta a sok fát, és az errozió dolgozni kezdett.

 

Vigyázó-hegység

vlegyasza_02.jpg

 

Magyarul használatos elnevezései a Vlegyásza-hegység vagy Kalota-havas). Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihari-hegység második legmagasabb csúcsa az 1836 m-es Vigyázó- (vagy Vlegyásza) csúcs. Határai Ny-on a Jád völgye, É-on a Sebes-Körös, K-en a Kalota-patak. Déli határát a Bihar-hegységgel közös gerinc nagy félköríve keretezi a Néma-havas (1589), Tolvajkő, Síkhavas (1759), Kopott-csapás nyerge, Beszélő kövek, Horgas-havas (1694), Istenek-havasa (1654) és a Mező-havas (1625) vonalán. Vulkáni képződmény. Hegytömbjét a Jád, a Dregán és a Sebes-patak és azok mellékágai szabdalják.

 

pozsar-ko.jpg

 

A Pozsár-kő szintén vulkanikus utómozgás eredményeképpen jött létre. A Pozsár-kőről Czárán Gyula, a Bihar-hegység turistaútvonalainak atyja is lelkes szavakkal írt a következõképpen: „Bátran lehetne Királykőnek nevezni: olyan fejedelmi méltósággal, olyan diadalmas büszkeséggel, oly nagyratörő merészséggel magaslik ki egész magában ez az óriási sziklapiramis… És kolosszusi tömege mellett is olyan formás, szabályos alakú; olyan vonzó, oly felséges szép; olyan beszédes tekintete van... Maga körül mindent eltörpítő magassága ellenére sincs benne semmi kevélység. Nem látszik lenézni az embert; sőt ellenkezőleg, mintha még biztatná: Ne félj! nem látod, mily hatalmas óriás vagyok? Megvédelek, ha valaki bántani akar!...”

 

Király-erdő

 

A mintegy 1150 négyzetkilométernyi Király-erdő az Erdélyi-középhegység északnyugati vonulata, a Körösvidéki-hegységek egyik tagja. Északról a Sebes-Körös folyását követő Báródság völgye választja el a Réz-hegységtől, nyugati előterében az Alföldre nyíló Királyerdőalja vagy Tasádfői-dombság terül el, déli szomszédságában pedig a Fekete-Körös által átszelt Belényesi-medence húzódik. Keletről a Jád-patak völgyének árka határolja, azon túl magasodik a nagyrészt Kalota-havas vagy Vigyázó-hegység. Legmagasabb pontja a Holdringató (Hodrangusa) 1027 méterrel.

 

sonkolyos.jpg

 

Vársonkolyos (Şuncuiuş) A település közvetlen környezete természetjárók és barlangászok kedvelt úticélja. A Király-erdő hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekszik. A falu első említését 1294-ből ismerjük Sunkulus alakban, amely arra utalhat, hogy akkoriban méhészettel foglalkozó és léppel kereskedő emberek (sonkolyosok) élhettek itt. A helyi hagyomány szerint Vársonkolyosnál található az Anonymus említette Igfon erdeje, s a Körös-szoros feletti magaslaton állnak a Tündér-vár romjai, ahova az érkező magyarok elől való félelmében Mén-Marót bevette magát. Vársonkolyos a 16. században a Telegdyek uradalmához tartozott, majd a 19. század elején a Kállayak, a század végén pedig Friedmann Rezső és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, ifj. Zichy Ödön építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal. A 19. században a helyi lakosság megélhetését a gazdálkodás mellett a samott-tégla gyártására használt tűzálló agyag bányászata, a mészégetés és a fafeldolgozás biztosította. Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő nagyváradkolozsvári vasútvonal kiépítése.

A környék bővelkedik barlangokban: itt, a Vársonkolyosi-szorosban található Közép-Európa egyik leghosszabb járata, a Szelek barlangja. Mellette említésre méltó a hatalmas nyílású Nagy Magyar, a Kecskés-barlang, illetve a Méhsed völgyében a Meszes, a Lesján és a Bíró Lajos-barlang. Az Izbendis völgyében található az északi Király-erdő csapadékát levezető, rendkívül bővizű Izbendis-barlang.

 

szelek-barlangja.jpeg

 

A Szelek barlangja a Királyerdőben, Vársonkolyos községtől 2 km-re, délnyugatra, a Sebes-Körös bal partján található. Ez Románia leghosszabb barlangja. A helybéliek már régebbről tudtak a barlang bejáratáról, a „Szelek odújáról”, de a bejárat annyira szűk volt, hogy még egy gyerek sem fért volna be. A lyukból kiáramló erős szél tűnt fel a helyi juhászoknak, akik nagy melegben oda húzódtak hűsölni. A barlangot Bagaméri Béla fedezte fel 1957 április 7-én. Kitágították a bejáratot annyira, hogy megbizonyosodhassanak, hogy a sziklahasadékból kiáramló erős léghuzat egy valóban nagy és összefüggő barlangrendszert jelez. A barlang feltárása jó pár évet igénybe vett. A barlangrendszer labirintusos jellegű. Négy emeleten, egy aktív és három fosszilis járatból áll. A szintkülönbsége 162 m, a járatok összhossza meghaladja a 47.000 métert. A barlang cseppkőképződményei, cseppkőoszlopai mellett láthatunk aragonit és heliktit-kristályokat, borsócseppköveket, szalmacseppköveket, cseppkőzászlókat. A barlang zárt. A Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub gondnokságában van. Látogatás csakis előzetes egyeztetés után, idegenvezetővel lehetséges.

 

nagymagyarbarlang_800.jpg

 

Nagy Magyar-barlang a bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, bejáratának magassága 27, szélessége 42 méter. Az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált őskori kőedények, az egykori tűzrakások maradványai, a különböző szerszámok és varrótűk. A barlangban különböző állatcsontok is előkerültek - barlangi medve, róka, farkas, denevér stb, ezekből állandó kiállítás látható. A barlang előzetes bejelentkezés nélkül is bármikor megtekinthető, látogatása viszont csak a barlanggal szemközti kempingben megtalálható vezetővel lehetséges. Körbejárása, vezetéssel együtt, körülbelül fél órát vesz igénybe.

 

biro-lajos-barlang1.jpg

 

A Bíró Lajos barlang a Királyerdő hegyégben, a Tölcsér völgy jobboldali falában található. Egy bejárata van, amely után egy 139 méteres barlang következik. Három terme közül a legutolsóban látható a Bíró Lajos cseppkőoszlop, sztalaktit és sztalagmit képződmények.

 

Felhasznált irodalom:

Erdélyi Gyopár 2001/2 - az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye

http://turistautak.hu

http://www.erdelyiturizmus.hu

http://www.turafotok.hu

http://www.geocaching.hu

http://pereiarpad.atw.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szelek_barlangja

http://puski.info/Biharfuredi_kalauz.htm

letöltés dátuma: 2011.02.11.