Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Békéscsaba

 

 

 

 

 

 

 

 

 Békéscsaba és környéke

 

 

 

Békéscsaba bemutatkozó kisfilmje.

 
 
 
Meseház
 
 

 

 mesehaz.jpg

 

 

 

A Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal benépesített ház a "műfajok ölelkezésének" szép példája. A Meseházban látható Schéner Mihály (Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, akadémikus, Békéscsaba díszpolgára) képzőművész kiállítása - sajátos népi ihletésű mesevilág tárul a látogató elé. Itt kapott helyet Ványai János hajdani csabai fazekasmester műhelye eredeti berendezéssel, tárgyakkal, szerszámokkal, valamint Lenkefi Konrád által tervezett és kivitelezett, a Napsugár bábegyüttes bábjaiból válogatott kiállítás. Az állandó kiállítás 1982 óta áll nyitva az érdeklődő közönség előtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Békés Megyei Jókai Színház

 

 

 

 

jokai-szinh.jpg

 

 

 

 

 

 

A színház 1877-79-ben épült Halmai Andor tervei alapján, majd 1913-ban Spiegel és Englert tervei szerint felújították, belül átépítették. Az épület különlegessége a 640 személyes, íves karzatos nézőter. Az egyemeletes vigadó teremsorának közepén kariatidás, lizénás belső architektúrájú bálterem található. Olyan híres magyar színészek is vendégszerepeltek a csabai színpadon, mint Jászai Mari és Blaha Lujza.

 

 

 

 

 

Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely

 

 

 

gabonatort.jpg

 

 

 

Az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek a hagyományos paraszti gazdálkodást idézik.

 

 

 

 

   

 

Evangélikus nagytemplom

 

 evangelikus.jpg

 
 

 

 

Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemek díszítik. A tiszta szerkesztésű teremtemplomban két karzatszint található. A körbefutó karzatok négy sarkában egy-egy független szerkezetű csigalépcső fut. A 70 méter magas eredetileg párnatagos torony sisakját 1843-ban leegyszerűsítették.

 

 

 

 

 

Munkácsy Mihály Emlékház

 

 

 

munkacsi-emlekhaz.jpg

 

 

 

 

A magyar festészet egyik legnagyobb, európai jelentőségű alakja,

 

 

 

 

Munkácsy Mihály

 

 

 

 

Gyermekéveit Békéscsabán töltötte. Az emlékmúzeum nemcsak ezt a kort idézi meg, de a festő több munkáját is bemutatják.  Ebben a házban az elvárult gyerekek közül Munkácsy húga, Gizella élt nagynénjével, de Mihály is sokat vendégeskedett itt nevelőjével, nagybátyjával. A kiállításon 21 festménye látható. A műveket a ház későbbi tulajdonosa, az Omaszta család hagyatékából berendezett XIX. századi enteriőrben állították ki. Az emlékházat 1994-ben, a festő születésének 150. évfordulóján nyitották meg.

 

 

 

 

   

 

Munkácsy Mihály Múzeum

 

 

 

 

munkacsi-muzeum.jpg

 
   

 

Népi lakóház, Nemzetiségi Klubház

 

 

A barokk és klasszicista, előtornácos, karéjos oromzatú népi lakóház az 1860-as években épület. Jelenleg szlovák közösségi ház. Békéscsaba szlovák népi építészetének sajátos vonása az elő- vagy oromtornác. A 'podsztyena' a ház elejét és a bejáratot védő előtér, amelyet ajtó választ el a tornáctól. A békéscsabai podsztyenák több szempontból is különböznek az oromtornácok általános típusától.
A csabai lakóházak másik fő eleme maga az oromzat, amely az előtornáccal együtt szerkezeti és esztétikai egységet alkot. Az oromzat anyaga régebben tapasztott sövény- vagy nádfal, valamint deszka volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

Római katolikus templom

 

 

 

 

rom-kat-temp.jpg

   

 

 

A Jamina városrészben 1992-93-ban épült templom 500 négyzetméteres seccóját Patay László készítette négy művésztársával. Ezért a munkáért a művész Pro Ecclesia et Pontifice, a legmagasabb pápai kitüntetésben részesült. A hatalmas falfelületen több mint 500 bibliai alakot ábrázoltak. Kiss György szobrászművész tervezte a liturgikus teret, az ő nevéhez fűződik a tabernákulum, az oltár és valamennyi szobor. A főbejárati kapu faragott domborműves táblái a rózsafüzér titkait formálják meg. Mladonyiczky Bélát a kormány tüntette ki ezért a munkájáért.

 

 

Városháza

 

 

 

 

varoshaza.jpg

   

A késő romantikus és kora eklektikus városháza 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint, a tér felőli főhomlokzatot Ybl Miklós tervezte. A városháza eredetileg U alakú belső udvara nyaranta zenés rendezvényeknek ad otthont. Itt rendetik a Városházi Estéket is.

 

 

Beliczay-kúria

 

 

 

 

 

beliczai-kuria.jpg

 

 

 

A klasszicista kúria 1840-ben épült. Az államosítás után többféle célra használták. Volt itt egészségügyi intézmény, majd irodákat alakítottak ki. Itt voltak a gabonaipari vállalat irodái, majd idekerült az Agrimill Rt.

 

 

 

 

   

 

Evangélikus gimnázium

 

  

evangelikus-gimi.jpg

 

 

 

 

Fiume Szálló

 

 

 

 

 

fiume-szallo.jpg

 

 

 

A Sztraka Ernő által tervezett, a XIX. század végén épült neoklasszicista Fiume Szálló elnevezése a város fejlődését meghatározó Nagyvárad-Szeged vasútvonal végállomására utal. A Fiume Szálló története a XVIII. századig nyúlik vissza. Ezen a helyen állt előbb az urasági, majd az örökváltsági szerződés aláírása után a község nagy vendégfogadója. A helyén épült eklektikus stílusban 1863-1866 között a szálló. Éttermében neves zenészdinasztiák váltották egymást, legismertebb prímásának, Purcsi Pepinek "Magas jegenyefán sárgarigófészek" című szerzeményét ma is sok helyen játsszák.

 

 

 

 

Szentmiklósi csárda

 

 

 

 

 

A földszintes, famennyezetes, tornácos csárda 1789-ben már állt, 1850 körül felújították. Az utcai traktus alatt hosszdongás téglaboltozatú pince van. A csárdaszobában búboskemence épült, a konyha szabadkéményes volt. A csárda a telekgerendási elágazásnál áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabadkígyósnak nincsenek sok száz éves építészeti emlékei és a történelmi múlt megpróbáltatásai sem kedveztek a településnek. Amin nem fogott az idő, az nem más,mint a széles rónaság. A 4800 hektáros terület a szikes puszták ősi növény-és állatvilágának maradványait őrzi. A mozaikszerűen megmaradt ősgyepmaradványokon értékes, ritka fajok élnek. Az itt megfigyelt madárfajból mintegy 90 itt fészkelő; ezek közül számos Európa-szerte ritka ragadozó madár talált a kígyósi pusztán otthont magának. A falu határába érve megpillanthatjuk a Szabadkígyósi Római Katolikus Kápolnát, amit 1844-ben Wenckheim József Antal építetett klasszicista stílusban. A kápolna terveit ifj. Cziegler Antal készítette. A kis dombon álló kápolna egyhajós, homlokzati toronnyal,  egyenes szentélyzáró résszel. A szentélynél a hajó keskenyebb, két oldalán sekrestye és oratórium is csatlakozik a kápolnához.

 

 

 

 

 

 

kapolna.jpg

 

 

 

 

 

A másik fontos műemlék, amit a Wenckheimektől örökölt a település, az a Wenckheim-kripta, ami Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölűről, a tetőn átkapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére vannak kiképezve.

 

 

 

 

 

 

kripta.jpg

 

 

 

 

 

Magtár, amit Ybl Miklós tervezte 1850 körül. Az épület belső tere négy tárolószintes, födémszerkezet és tartóoszlopai fából készültek.

 

 

 

 

 

 

magtar.jpg

 

 

 

 

 

Szabadkígyós legfontosabb építészeti remekműve maga a Wenckheim kastély és kastélypark. A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek. A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva. A kastély nagy földszinti helységei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis-és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló-és cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín-két egymással szemben álló épület-ma is látható, csak közé egy modern zárt folyosó épült. Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe "lóré" vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.

 

 

 

 

 

 

 

p1110400-20szkgyos-1-.jpg